- Hello mindenkinek. Itt ülök a stúdióba a Wolf's Rain című fantasztikus anime egyik szereplőjével szemben, és arról faggatom, hogy mik történtek a falkában, milyen kapcsolat fűzi őket egybe, egyszóval, mi a farkasok titka! Aki ezeket a kérdéseket megválaszolja nem más mint a falka legifjabb tagja: Toboe! Nos Toboe. Köszönöm hogy elvállaltad a riportot!
- Szívesen (mosoly)
- Akkor kezdeném…(jegyzetfüzet lapozgatása) Emlékszel valamire kölyökkorodból?
- Mielőtt a Nagyi megtalált?
(bólogatok)
- Hát… A Mamámról nincs sok emlékem. Volt egy testvérem de fogalmam sincs hogy mi történt vele, miután a Mama eltűnt. Valószínűleg Jaguara keze volt benne. És gondolom a többit már tudod.
- Igen… Miért gondoltad úgy hogy neked is a falkával kell tartanod? Mit éreztél akkor?
- Egyedül voltam a világban, nem volt senkim. Találkoztam velük, és megváltozott az életem. Együtt akartam velük lenni a Paradicsomban. De közben így is rátaláltam, hisz barátokra bukkantam, akik törődtek velem, és sosem hagytak kutyaszorítóban.
- Na, igen hamár a barátoknál tartunk. Kiről mit gondolsz?
- (nevet) Ez jó kérdés! Olyanok mintha a testvéreim lennének. Kiba remek vezető, határozott és bátor, Tsume erős, ugyancsak bátor, de nem túl jó beszélgető partner, Hige pedig vicces, kedves, és nem utolsó sorban ő is bátor! Sokszor megmentettek, ezért örökre hálás leszek mindhármuknak.
- Viszont sokszor megdorgáltak nem?
- Igen, de nem ok nélkül. Bár voltak olyan helyzetek amikor nem foglalkoztam a véleményükkel.
- Itt arra gondolsz amikor megmentetted Qentet a fagyhaláltól?
- Arra is. De volt több dolog is amiben nem értettünk eggyet.
- És Hige tréfáit hogy viseled?
- Hát… (érdekes mosoly) Gondolom, például Tsuméval nem csinálná ezt. Pedig kiváncsi lennék rá!(gonosz vigyor) Szerintem Hige kötelességének érzi azt hogy viccelődjön velem, elvégre idősebb, és ezt pont én mondom, de gyerekes is. De Hige már csak ilyen. Nem akar másnak látszani, ő egyszerűen csak Hige. Ilyennek ismerem, és jó hogy ilyen.
- Értem… Tsumét gyakran te húztad vissza a falkához nem?
- Mondhatjuk úgy is. Tsume nagyon makacs, önfejű és nehezen emészti meg hogy szüksége van társakra, pedig barátok nélkül nem ér semmit az élet. Próbáltam erre rávezetni, és szerintem legalább valamennyire sikerült.
- Nekem is úgy tűnik. Mi a véleményed Cheza-ról?
- (nagy és széles mosoly) Fantasztikus érzés Cheza közelében lenni! Olyankor mindig erősen lüktet valami a mellkasomban! Nagyon jó érzés mikor megsimogat. Nagyon jól megértjük egymást szerintem! Az illata pedig… Leírhatatlan…
- Azért megpróbálom leírni amit mondtál! (mosoly) És Darcia-ról? Gyűlölöd?
- Gyűlölöm, és sajnálom is egyben. Darcia megőrült, ez ellen szerintem nem tehetett semmit. Ezért egy kicsit sajnálom, de túl sok vér száradt a kezén, valamint mégiscsak egy Nemes, mindig végezni akar velünk, ahányszor csak találkozunk, úgyhogy a gyülöletem erősebb.
- Rendben… Nyugi már nincs sok hátra! (nyugtató mosoly)
- De tetszik ez a riportkészítés!
- Ennek nagyon örülök! (megkönnyebülök) Tehát… Arról kérdeznélek még, hogy mit éreztél, a Jeges-tengernél, mikor leterítetted életed első saját zsákmányát, ezzel tiszteletet nyerve a többiektől? Nem féltél?
- Túlságosan is!(nevet) De ki nem félt volna. Nem tudtam elviselni, hogy én megint csak nyűg vagyok. Végre segíteni akartam valamiben nekik, és hát… Gondoltam egyet és támadtam. Szerencsém volt, mert jó helyen haraptam meg a rozmárt, így az összeverte magát. Mondanom sem kell nagyon jó érzés volt mikor azt mondták nekem hogy "Ez a te zsákmányod" és engedték hogy én egyek először.
- Végül pedig: Mi volt a leges-legjobb élményed?
- Legjobb élmény nézzük csak….(erősen gondolkodik) Emlékszem egy párra, és nincs leges-legjobb, mert nem tudok választani!
- Mondj néhányat!
- Például mikor találkoztunk Chezával, mikor megismertük Blue-t! Amikor az indiánoknál éjszaka együtt nevettünk a többiekkel….Talán az volt a legkellemesebb! (mosoly)
- Nagy örömmel beszélgetnék még veled, de az idő sajnos elfogyott.
(szomorú)
Remélem nem untad magad!
- Dehogyis! Szórakoztató volt!
- Nagyon köszönöm, rengeteget segítettél ezzel a riporttal!
- Szívesen! (az utolsó nagy mosoly)