Köszöntöm drága olvasóimat!
A múltkori nagysikerű Hige riport után úgy döntöttem, ismét tollat ragadok és ezúttal a csinos és elbűvölő Blue kerül a célkeresztembe. Alanyomat a Quenttel kiépített viszonyáról kérdezem, és hogy mit érzett, mikor ráeszmélt, hogy benne is részint farkas vér folyik. Érdeklődni fogok Higehez húzó érzelmeiről, és remélhetőleg választ is kapok kettejük kapcsolatáról. Természetesen elmaradhatatlan kérdés lesz a falkáról és Chezaról alkotott véleménye is. Nos, mire kezdeti monológomat befejezem, már hallom is a folyosón a kecses cipők kopogását.(Blue belép az ajtón és végigmér égszínkék szemével.)
- Üdvözöllek, örülök, hogy eljöttél, kérlek, foglalj helyet, remélem nem gond, ha tegezlek. (kedvesen mosolygok.)
- Én köszönöm, hogy itt lehetek, kedvelem az emberek társaságát, és Hige is csupa jó dolgot mesélt az itt töltött időről.
- Jó érzés, hogy pozitív emlékekkel távozott, biztos az a hatalmas szendvics hagyta benne a mély nyomokat. (nevetek)
- Elképzelhető. (mosolyog, majd leül a fotelba keresztbe tett lábakkal.)
- Na, de alapvetően most nem ő lesz a középpontban, bár szó fog esni róla is. Ha nem bánod, akkor el is kezdeném a riportot. Biztos más dolgod is van, nem szeretnélek sokáig feltartani.
- Rendben, kíváncsian várom a kérdéseket, és örömmel válaszolok rájuk.
- Az első kérdésem egy hozzád nagyon közel álló emberhez kötődik. Mesélnél nekem a Quentről? Milyen a viszonyotok, mennyire kötődsz hozzá?
- (gondolkodik) Hol is kezdjem… Quent olyan nekem, mint az apám. Sok mindent köszönhetek neki, gyakorlatilag az egész életemet, és ezért hálával tartozom neki. Nem rossz ember ő, csak kicsit megkeseredett, nem maradt neki más, mint a bosszúállás elvesztett családjáért. Csak az élteti, különben értelmetlen lenne a léte. Ebben nem tudom őt megakadályozni, ezért inkább Kibaékat próbálom segíteni, bújtatom őket, félrevezetem „Apát”, így próbálom a fiúkat védeni. (Arca kissé gondterheltté válik.)
- Rendben, szerintem ez kimerítő válasz volt, térjünk át arra, hogy mit éreztél, mikor ráébredtél, te is farkas vagy részben?
- Nagyon furcsa és kissé félelmetes érzés volt. Én is a szabad életre kezdtem el vágyni, a falkával akartam tartani, de „Apát” nem hagyhattam magára, és a fiúktól is kaptam némi megorrolást. Egyedül Hige volt végtelenül kedves, a többiek tartottak tőlem. Minden esetre
Büszke vagyok a bennem élő farkas énemre.(halványan mosolyog.)
- A riport valósággal magától alakul, a válaszaiddal szinte elővezeted a következő kérdésemet. Jó csapat vagyunk.(nevetek, ő is nevet) Tehát, először is mesélnél nekem kicsit a közted és Hige között lévő románcról?
- Hige nagyon aranyos fiú.(kissé elpirul) Mindig kiáll mellettem, megvéd és megnevettet. Engem mulattat a pimaszsága. Hige külsőre kissé nemtörődömnek tűnhet, de alapvetően egy melegszívű, odaadó és gondoskodó hím. Remélem egyszer még békében élhetek majd vele, és akkor a családalapításon is gondolkozhatnánk. (elhalkul és kissé a jövőbe mereng.)
- Valóban szép terv.(én is kissé a jövőbe tekintek, aranyos képek jelennek meg előttem.) Ideje, hogy az utolsó nagy témakör közepébe csapjak. Kifejtenéd, hogy milyen a viszonyod Chezaval és a falka többi tagjával?
- Megpróbálom szavakba önteni a tapasztalataimat. Nos, Cheza egy lehengerlő teremtés, csodás az illata és megnyugtató vele lenni. Mikor egy hosszabb időt töltöttem el vele a fogságban, megesküdtem, hogy bármi áron megvédem. A falka, hát az már más eset. Kiba visszahúzódó és óvatos velem szemben, nem igazán bízik bennem, fél, hogy „Apa”juttatom őket. Tsume egyenesen ellenszenves, és nyíltan a tudtomra adja, hogy ő is bizalmatlan és nem kedvel. Nagyon szúrós megjegyzései tudnak lenni. Toboe aranyos kölyök, benne nincs semmi rosszindulat, sőt még barátkozni is próbál, de egy kis távolságtartást benne is érzek. Tobeoban tetszik, hogy ő is szereti az embereket, ő nem ítél el engem, ellentétben Kibaval és Tsumeval. Higeről nem tudok újat mondani, csak magamat ismételném, de az tény, hogy már az első találkozáskor is ő fogadott a legkedvesebben.(elmosolyodik)
- Valóban különleges kettőtök kapcsolata, és remélhetőleg a többiek is megbékélnek majd. Én be is fejezem a kérdezést, nem rabolom tovább az idődet, köszönöm, hogy itt voltál, és készségesen válaszoltál minden kérdésre.
- Én köszönöm, hogy itt lehettem, nagyon élveztem a beszélgetést, szívesen maradnék még, de valóban sietek.(Feláll a fotelből, elköszön és távozik a szobából.)